FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál----------------- www.toptipp.hu -------EGY CARMEN------Kárpáti Pál------ Kaposvári Színinövendékek------Zsámbék----- A bikafej csak dizájn, nem pattog a flamenco, nincsenek csempészek és színes ruhák: a helyszínnek a neve Sevilla, de az is csak Bár. Kárpáti Pál ragyogó dramaturgiai érzékkel sűríti Villas Pastia kocsmájába a cselekményt, Bizet opera-librettója helyett, inkább Prosper Mérimée kisregénye alapján. A Torreádor és Don José hadnagy jó cimborák, a vendéglátóipari alaphangot jazz-combó és keleteurópai import túrista-görlök adják meg. Carmen sem csábító démon, nem is tüzes, nem is cigány: Lovas Rozi alkata eleve komollyá, energikusan határozottá, legyőzhetetlenül öntörvényűvé teszi. A brutálisan mácsó közegben, ahol a férfi jogosnak érzi, hogy ha szeret és akar egy nőt, az ettől már szinte a tulajdona, s mivel a féltékenység Andalúziában enyhítő körülmény, akár meg is ölheti, - Ő saját érzéseit követi, így túl korai előfutára az egyenjogosító feminizmusnak. Temperamentumos femme fatale helyett Lovas Rozi Nóra-i drámaiságú hősnőt formál meg, biztos, hogy prózában jobb lett volna, de így, néhány nappal a zavaró akusztikai benyomások után, egy igen szuggesztíven ábrázolt személyiség eleven képét őrizzük emlékezetünkben. Carmen a mennyekből lép alá és halálában oda száll fel a kocsmaasztal ravataláról, Kárpáti Pál rendezése kiválóan mozgatja szereplőit a betonsiló minimál-terében. Frappáns szövegekkel is gazdagítja a történetet, elég itt a szenvtelen komika, Rainer-Micsinyei Nóra vajákosan beás élesztgetését, vagy a Carmennel leszámoló monológot idézni. Az elhagyott falusi szerető, Czakó Julianna csalódását árnyaltan kifinomult énekléssel fejezi ki, majd hiteles metamorfózissal, bosszúból szédül mindenki karjába. Sipos György Don Joséja az elvakult szerelem tüzes ikonja, elementáris hévvel énekel, szélsőségessége ellenére képes megőrizni szimpátiánkat. Gazdagítja az arcképcsarnokot Porogi Ádám, a valószínűleg kevéssé jövedelmező humán-szférából lecsúszott, derűsen alternatív kocsmárosa. Öblös köszöntésére felkapjuk a fejünket: Molnár Gusztáv-ot harsány antréja egy pillanat alatt a középpontba helyezi, a torreádor-dalban aztán teljes erejében mutatja meg ellenállhatatlan karizmáját. Grandiózus lényének mélységeit az előadás legszebb jelenetében ismerhetjük meg: kikosarazva, remegő szájjal mered maga elé, miközben remegő kézzel hamuzik a lámpaernyőbe, bajnoki könnyei peregnek alá hősi profilján, bánatos bluest dünnyög a mikrofonba, a váratlan, ismét őt hívó válaszra pedig hitetlenkedve ugrik fel: "Én?!? Hát mégis engem...!?!" Összességében a Kaposvári Egyetem Színészkarának utolsó és utolsó előtti éves csapata ígéretes produkcióval rukkolt ki, tovább növelve a Csehov.zip, a Tom Jones, a Mágnáscsárdás és a Cseh Tamás-est keltette jó hírét, a szintén végzős színész, Kárpáti Pál pedig, koncepciózus írói-rendezői munkájával, feliratkozott a reményteli fiatal alkotók sorába.

"A hazaiak erőterében még pompásabban érvénye-
sült Szűcs Nelly lehengerlő Karnyónéja, amely az utóbbi évtized bizvást legnagyobb ko-
mikai teljesítménye, féktelen vénájú, ezerszínű tüzijáték!" 2005 Kapolcs
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

Visszanéztem ide, ahogy szoktam, hátha változott valami azokon az oldalakon, ahol már jártam. A kivánságom teljesült. Egy "hivatásos" is elmondta a véleményét, érdekesen, szinte "feleselve" velem.
Az én utolsó mondatom januárban:

Csodálatos, nem fogom elfelejteni évek múlva sem.

Éles Gergelyé ezt követően:

Összegezve: nézzék meg, ha gondolják, fognak picit nevetni, aztán hipp-hopp el is felejtik.

Most már ugye azt szeretném, ha jönne még egy "ámátőr" valamelyikünk véleményét megerősítendő, hátha ő sem azt a "tanulságot" vonta le a darabból, hogyaszongya:

Túl direkten, leegyszerűsítve jelennek meg a történetek, amikből persze aztán rettentő könnyű levonni a közhelyes tanulságokat, mint „a melegek is ugyanolyanok, mint bárki, ezért csúnya dolog elítélni őket”, vagy „azért mert valaki idős, nem kell visszavonulnia az aktív élettől”, vagy „mekkora tragédia egy szülő, vagy életünk párjának elevesztése” és a többi. Probléma megoldva, megneveltük a nép egyszerű fiát, a nézőt tálcán odakínálva elé a hasznos életbölcsességeket. És még gondolkodnia se kellett. Na ez az, amit nézőként is kikérek magamnak, ugyanis legyen a nép akármilyen egyszerű fia is valaki, akkor is tud magától gondolkodni.

---------

Mi van akkor, ha a kedves néző NEM EZT a közhelyes tanulságot vonja le a darabból, mert teszemazt mikor beült az előadásra ezt már mind tudta ????

Nem csak a gyerekek, de még én is élveztem...

FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál--------- www.toptipp.hu --------------- CHICAGO------ Zsótér Sándor------- HOPPART Társulat------- Átrium mozi---- Egy komplett zenekar fogad a Kozma Lajos tervezte, kihasználatlan műemlék előterében: a koncertjeiről is híres HOPPart Társulat ül a miniatűr, olykor lábbal hajtott forgón. Slágerek helyett azonban a John Kander-musical igen igényes zenéjét játsszák. Két jeles ifjú zeneszerző, Kákonyi Árpád és Matkó Tamás hangszerelésében minden szereplő egy vagy több hangszeren is jeleskedik, nem egyszer vetésforgóban, egymás között is cserélgetve azokat. A két billentyűsön Radnay Csilla és Friedenthál Zoltán, hegedűn Roszik Hella, csellón és szájfútta melodikán Bánfalvi Eszter játszik, a fúvós szekcióban Kiss Dia fuvolán, Polgár Csaba pedig trombitán és klarinéton működik közre. Mátyássy Bence basszusozik a legtöbbet, de a dobokon is aktív Herczeg Tamás kezében is szól a betonalap, mindkét gitáron és a dobszerelésnél is nyomul Vári-Kovács Péter. ...És ez nem udvariassági felsorolás, hiszen mindannyian közben játszanak, mozognak és énekelnek! A két zenei vezető bravúrosan oldotta meg, a zsótéri hímnem-nőnem cserék követelte ének-transzpoziciókat, izgalmas megvilágításba helyezve az ismertebb dalokat is. Lehetetlen elkerülnünk az ujjongó lelkendezést: a fantasztikus együttes színészi-zenei-énekesi remekléseit már ismertük, de hogy minden énekszámban VÉGIG mozognak, táncolnak, az tényleg reveláció! Nem holmi diszkós ugra-bugra, nem monoton bájolgás: Horváth Csaba néptánc, sztepp és főleg saját unikális mozgáselemeiből alkotott, elementáris koreográfiáját valósítják meg, magától értetődő, laza könnyedséggel. Zsótér Sándor rendezése változatos eszközökkel, hajszálpontos értelmezéssel mujtatja be a média-manipuláció boszorkánykonyháját, nagyságrendekkel hatványozva a szövwegkönyv lehetőségeit. Tökéletes egységet alkotnak a prózai és énekes részek, a szereplők folyamatos helycseréi, a zenekari részvétel és a színészi játék észrevétlenül simul egybe. Mindenkinek jut szóló és mindenki egyformán veszi ki részét a permanens összmunkában, a tempó töretlen, a lendület elsöprő intenzitású, alig ocsúdunk az egyik ámulatból, máris nyakun- kon a másik. Tüskés süni-fejdíszek feminizálják a hölgyszerepeket, hiéna-bunda, tigris-bőr, párduc-kacagány élénkíti a ruhatárat: alkotói fantáziája Benedek Mari-t ismét a chicagói gengszter-dzsungelbe röpítette. Noha először zord nyomozóként találkozunk vele, Bánfalvi Eszter-t végül magyar, így magától értetődően örök lúzer gyilkosnőként akasztják fel, szerencsésebb a koloratúrában villogó Kiss Diána Magdolna, aki hármas öldökléssel kelti fel a sajtó érdeklődését. Polgár Csaba fauntestét csak tenyérnyi ruházat borítja, csűrdöngölős akrobatikán túl, sokszor egyetlen gesztussal, egyetlen mondattal is képes figyelmet kelteni. Fegyőrnői feketében Herczeg Tamás fajsúlyos basszusa ellenpontozza karakterét, Vári-Kovács Péter érzékletes mimikával, rendkívüli muzikalitással alakítja a nyámnyila férjet, songját alteregója, másodszor is el- énekli: Roszik Hella, félelmetes átéléssel, néhány sorban képes az észrevehetetlen jelentéktelenség karakterképét felrajzolni. Tudjuk, hogy az Ascher-Novák osztály minden tagja fantasztikusan képzett, all round színész, de amit Friedenthál Zoltán briliáns magánszámában művel, az még ezt figyelembe véve is fenomenális! Könnyedén kíséri énekét zongorán, majd felpattan és eszeveszetten cikázni kezd a hangszerek között, mindegyiket megszólaltatva egy gesztus erejéig, peng a gitár, dübög a dob, brummog a basszus, pittyeg a xilofon és még gátfutói repertoárját is bemutatja, miközben árnyalt zeneiséggel, töretlenül dalol tovább! Grandiózus formátumú killerinájának méltó párja Roxie Hart szerepében Mátyássy Bence, aki a sikerbe szédülő senki mámorát és bukását gazdag színészi-énekesi eszköztárral jeleníti meg. Hangszerétől egy pillanatra sem válik meg, egyidejűleg zenész-színész-táncos és mímes. Gyönyörű artikulációval és hasonlóan artisztikus énekkel lep meg Radnay Csilla, a tigrisbőrbe bújt ügyvéd-manipulátor, átütően szuggesztív játéka aktív gyújtópontja a produkciónak. Két óra tömény mámor, Zsótér Sándor-i remeklés, egy páratlan társulat mennybemenetele, új út az alternatív szcénában: az Évtized Legjobb Musicalje!!!

Produkciónak produkció, de hogy kerül ide a "Krétakör" ?!? Ahhoz semmi köze, ez csak egy sima névbitorló lenyúlás, a hajdani társulat logóját bitorló mostaniak részéről! Az artista-fiatalok ettől függetlenül nagyon kedvesek, lazák és jól mondják a szövegt is. De mit? Hülyeségek, álnaív blődli, jófej konyha-filozofálgatás... Két szép jelenet: A levegő-pár szerelmi-összeveszési jelenetté alakított száma, meg az abszolút nagy szalagba csavarodó - bicikli kombinábiós páros. Nyulak? Sehol! Azok mi vagyunk, akiket jól átvertek: mert ha cirkuszba hív,boldogan megyek, de ne nevezze színháznak. Még Sch.Á. sem.

Kihagyható! Izléstelen, álbrutál poénok, nem a szegény színészek tehetnek róla, ez így, még a bulvár-szintget sem üti meg. Csonkolás, pedofília, baleset, anheimi rém: ennyire tellett, es SEMMI.

FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál------- www.toptipp.hu ------------------------------ E.T. -------------- Dömötör András ------------ AKKU ----------------- Thália Arizona Stúdió Évekig alig alakulnak ki új játszóhelyek, elég baj! - de az talán még nagyobb, hogy ha végre létesül egy új, elkezdődik a tervezés, szervezés, beindul a program: azt néhány hónapra rá egyetlen tollvonással megszüntetik!!! Őrület! Botrány!! Szégyen!!! Az AKKU sorsa ez volt, - sovány vigasz, hogy most egy akkoriban elkezdett munka előadássá érett. Dömötör András gátlások nélkül nyúl az Ember Tragédiájához, nem játszatja egyfolytában végig, a szállóigévé jegecesedett sorokat egy füst alatt mondják el az Ádám-ok, mert abból három is van. Klem Viktor és Dankó István agyafúrtan próbálkozik ama veszélyes alma megszerzésével, a mosolygós, szelídszavú Lucifer, Barabás Richárd gyengéd trükkökkel kísérletezik, Hegedűs D. Géza Ádámja a bölcs megfontoltságot képviseli. A szellemes játék leköti a figyelmet, de mélyebb rétegeket nemigen érint. Hiányolunk egy igazi Évát, de örülünk a férfinem jóízű hozzáállásának, mely azonban rituális öngyilkolászásba torkollik. A szerencsére sikertelen kísérletek végpontján, a legidősebb Ádám csapzott fejjel hagyja ott a vízhalálra alkalmatlannak bizonyult akváriumot, mindenki bevonul egy mennyeien fehér sátorba, melyben fantasztikus humorú jelenet kezdődik. A rendező kézikamerával közvetíti a tragédia első színét, mi a csukott sátor falára vetítve élvezhetjük. Az Úr, akinek kulcsszerepében Hegedűs D. Géza a színjátszás magasiskoláját mutatja be, ironikus hangvétellel kommentálja a teremtés eseményeit, az angyali kar hozsannázik, Lucifer fanyalog: fetrengünk az egészséges röhögéstől... Ezért a tíz percért érdemes volt megcsinálni ezt a merészen eredeti produkciót, talán még továbbfejleszteni sem ártana. A több irányból toborzott együttes nagy hévvel komédiázott, Dömötör András pedig bebizonyította, hogy nincs az a klasszikus Szent Tehén, amelyhez ne lehetne profán kedvvel hozzányúlni.

kazincbarcika - június 30. 20.30
szeged - július 23. 22.00
kapolcs - július 28. 22.00
zalamerenye - július 31. 21.00

FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál------ www.toptipp.hu ----------------------------- MAYA------- Zsótér Sándor ----- NEM AJÁNLÁS!!!---- Egri Gárdonyi Géza Színház------ Hogy operettet mennyire lehet úgy játszani, hogy a mezei néző és a vájtszemű ítész tetszését is elnyerje, azt Kaposvár után már számtalan más próbálkozás is igazolta. Csak azokat a finom idézőjeleket kell megtalálni, melyek a fonák abszurditást is megmutatják, persze zeneileg és kivált éneklésben azért meg kell ütni egy színvonalat. Sajnos, Egerben ez nem történik meg, a szokásos átírás is elmaradt, így a derék Harmath Imre poénjai képviselik az "a"humort, (fosztóképzővel). /Elrettentő példának: "Vettem neked egy villát Nizzá- ban!!! ...meg egy kést és kanalat a Lafayette-árúházban"/ Még Fényes Szabolcs sem az az igazi, első sikere volt ugyan, de meg sem közelíti a későbbiek, annyi slágert hozó szintjét. A hangvételben nem tudjuk felfedezni a rendező autentikus stílusát, egyetlen kivétel a tánckar szerepeltetése. Szó volt arról, hogy jelenlétük a korabeli Orosz Balettet idézi, ezzel a zenével azonban nehéz helyettesíteni Stravinszkijt. Ladányi Andrea megkísérelte a lehetetlent, a csak fotók alapján ismert gesztusok újrafogalmazására tett kísérletet, (erre már volt régebben sikeres példa), de a színpadi cselekmény háttereként élő koreográ- fia nem válhatott revelatív kontraszttá. A táncosok viszont, tucatnyi alakban nagyszerűen helytálltak, mint mellékszereplők, állandó jelenlétüket a koreográfus változatos mozgáselemekkel, kiválóan rajzolta meg. Benedek Mari jelmezeiben is felfedezhetjük a gyagilevi elemeket, példásan sokszínű tán- cosok ruhatára és lenyűgözően dekoratív Maya csillámos fekete estélyije. A címszerepben Járó Zsuzsanna mozgásban tökéletes táncosnő, alakja imponáló, az éneklés egyenetlenségeit szuggesztív játékkal hidalja át. Igazi erőssége a kemény drámaiság, mint befutott díva, a Nagy Nő szerepében fantasztikus szuggesztióval játszik. Vajda Milánt karizmatikus gesztusai dicsérik, Ötvös András most is briliáns lendülettel komédiázik és táncoskomikusi erényeit is megcsillogtatja, több szerepben is feltűnik Venczel Valentin markáns eleganciája. Igazi öröm, hogy Jeles Rendezőnk vigyázó szemeit a zenés színpadra veti, nagy reményekkel várjuk következő munkáját, amely egy jó darab, kiváló énekes-színészekkel... 2010