Egy tévé. Három nő. Négy üveg. Hat ödémás láb. Ezernyi vágy. Megannyi probléma. A kispolgári létnek ugyan biztosan vannak szépségei, de mi most nem azokat fogjuk megismerni. 1996 óta színpadon az Elnöknők, a fáradtságnak legkisebb jelét sem produkálva. Hiperrealista abszurd dráma Werner Schwab tollából, Parti Nagy Lajos és Szilágyi Mária fordításában. El sem tudja képzelni, mi minden történhet a harmadikon!

Hatvan színváltás, négyszáz szereplő, öt felvonás. Eredetiben Alfred de Musset műve igen terjedelmes, összetett, grandiózus. A Maladype előadása mindezt alig két órában, öt szereplővel, egyetlen színváltás nélkül állítja színpadra, s mégis: az összetettségből mit sem veszít. Zsótér Sándor rendező, és dramaturgja, Ungár Júlia a csupasz lényegre redukált egészet mutatja meg, felszabadult, metsző humorral átitatva a zsarnoki hatalommal való leszámolás lehetetlenségének igen keserű tanulságát.

Bodó Viktor és Vinnai András Kafka A per című regényéből kiindulva alkották meg a nemzetközi hírnévre szert tett Ledarálnakeltűntemet. A főhőst itt is Jozef (József) K.-nak hívják, aki egy reálisnak és következetesnek látszó, de lényegét tekintve átláthatatlan, ekképpen misztikus, abszurd világban próbál boldogulni, ahol az egyetlen igaz elem az, amit a szereplők átélnek, illetve mi látunk.

Hőseink elbocsátott topmenedzserek, akik egyfajta rehabilitációs tréningen próbálják feldolgozni a végső megaláztatást. Káprázatos szatíra egy félresiklott rendszer félresiklott képviselőiről. Rólunk.

Az Örkény István színház aulájában különös történéseknek lehetünk szem- és fültanúi: Ibusár állomáshelyen, egy magányos menetjegykiadó, Sárbogárdi Jolán fellázad addigi unalmas, mások által irányított élete ellen. Ha nagy szavakat akarunk használni, akkor hősünk „öntudatra ébred”, de hogy ne legyünk túlzottan patetikusak, tegyük hozzá, hogy ebben segítségére van egy üveg „Hubi” is. A monodráma során direkt és indirekt módon ismerkedhetünk meg Jolika sérelmeivel, problémáival. Az alkohol hatására csak úgy ömlenek belőle fájdalmai: elmeséli nekünk, hogy édesanyja úgy bánik vele, mint egy óvodással, hogy a főnöke molesztálja, hogy a szerelme búcsúzás nélkül elhagyta, hogy írt egy operettet és elküldte Budapestre, de nem akarják bemutatni. Így hát, mivel úgy gondolja, hogy soha nem is fogják színpadra állítani, tart nekünk egy főpróbát.